Hírek, események a hazai és nemzetközi gazdasági-pénzügyi életből. Amennyiben a fontos híreinket e-mailben is el szeretné olvasni iratkozzon fel levelezőlistánkra. Csak ellenőrzéssel jár vissza az áfa 2009 május 14 Jogvesztő határidőt szabott a kormány a visszaigénylésekre Önellenőrzés benyújtásával kérhetik vissza a vállalkozások azt az áfát, amelynek a levonását a 2005. december 31-ig hatályos, ám az Európai Bíróság által ez év április 23-án visszamenőlegesen is felülbírált magyar jogszabályok nem tették lehetővé. Bár a Világgazdaságnak megszólaló szakemberek szerint nem valószínű, hogy az áfát visszaigénylő cégeknél valójában sor kerülne helyszíni vizsgálatokra, a jogszabályok szerint erre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak minden lehetősége megvan. A T. Ház hétfőn, az adócsomag keretében fogadta el az áfa visszatérítéséről szóló passzusokat, ezek szerint az állam az alapkamat mértékével fejeli meg a korábban levonni nem engedett összeget, a kérelem benyújtására azonban csak 180 nap áll a vállalkozások rendelkezésére. E két kitétel a szakértők szerint aggályos, hiszen a költségvetés javára szolgáló „könnyítéseknek” nincs valós jogi alapjuk. Forrás: vg.hu Tájékoztató ügyfeleink részére 2009.01.19 Tisztelt Partnerünk! - A Számviteli törvény 2009. január 01-től hatályos változására szeretnénk a figyelmüket felhívni:
170. § Az Szt. 14. §-a a következő új (9) és (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9)-(10) bekezdés számozása (11)-(12) bekezdésre változik: "(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. Ez a gyakorlati életben azt jelenti, hogy 2008. évben, akinek az éves bevétele nem haladta meg a 41.667.000.- Ft-ot, annak 2009-ben nem lehet a pénztára átlag záróállománya 500.000,- Ft-nál több. Akinek a 2008. évi bevétele meghaladta a 41.667.000,- Ft-ot, annak az éves bevétele 1,2 %-a lehet a pénztári záróállománya (pl.: 100.000.000,- Ft bevétel esetén 1.200.000.- Ft lehet a pénztári átlag záró). Változások 2009. február 1-től: - Az adózás rendjéről szóló törvény 172 § (20) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
„Ha a jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítőjére az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20%-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügyfelet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.” FONTOS TUDNI: - A fenti rendelkezés 2009. február 1-jétől lép hatályba. - A részletfizetés, az „összetartozó” termék részenkénti kifizetése egy ügyletnek minősül. Pl. előleg számla majd végszámla ez így egy ügylet. - Egy ügylet továbbá pl. a nagykereskedőtől történő vásárlás, ha a kiállított számlák sorszáma folyamatos. A szabályozás tehát mindazon adóalanyokra vonatkozik, akik valamely jogszabály előírása miatt bankszámla nyitására kötelezettek. Nem érdekes a cégforma, így a bankszámla nyitására kötelezett egyéni vállalkozókra, evásokra, és bármilyen szervezetre vonatkozik, ha a befogadott számlát 250.000 forint felett készpénzben fizeti ki. A bankkártyával történő kifizetés nem jelent készpénzfizetést. A kifizetések "felaprózása" és a szankció kijátszásának megakadályozása miatt az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. Amennyiben a 250.000.- Ft-ot meghaladó számlát a vállalkozás készpénzben fizeti ki, akkor az Adóhatóság a 250.000.- Ft feletti rész 20 %-át mulasztási bírság formájában rá terheli a vállalkozásra. A cégautóhoz kapcsolódó adókötelezettség szabályozása teljes egészében kikerült a személyi jövedelem adó törvényből, s az teljesen új elvi alapokon a gépjárműadóról szóló törvény (1991. évi LXXXII. 17/A-G.§) keretei között kerül újból megfogalmazásra.
A jogalkotó kinyilatkoztatott szándéka szerint a cégautó adó az új szabályozással egy szélesebb körű adózói bázison nyugvó, ugyanakkor alacsonyabb terhelést jelentő közteherré válik. A cégautó adó új szabályozásának kiindulópontja, hogy ezen adófajta nem jövedelem, hanem vagyonadóként kezelendő, lévén a személygépkocsi vagyoni értéket képvisel. Ezen túlmenően természetesen továbbra is azt terheli adókötelezettség, aki a személygépkocsit jövedelemszerzéshez használja, lévén - az indokolás szerint - a nem kizárólag magánhasználatú (különösen a nem magánszemély tulajdonában álló) személygépkocsi, a kizárólag magánhasználatú személygépkocsihoz képest fokozottabban igénybe veszi a közpénzekből fenntartott közúthálózatot.
Az adó tárgya: Adókötelezettség terhel tehát (az Szja. Tv. 3.§45. pontja szerinti, kivéve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott) minden személygépkocsit, amely a nem magánszemély tulajdonában áll (tehát már nem kell vizsgálgatni, hogy a cég tulajdonában álló személygépkocsit használják – e magáncélra), illetve a magánszemélyek azon személygépkocsiját is, amellyel kapcsolatban az Szja. tv. szerint tételes költség elszámolással költséget (ráfordítást, értékcsökkenést) számolnak el.
Nem tartozik ezen körbe azonban a magánszemély azon személygépkocsija, amely után az Szja. tv. szerinti kiküldetési rendelvény alapján, vagy munkába járás címén számolnak el költséget, illetve azon személygépkocsi sem, amelyet magánszemély pénzügyi lízing során üzemeltet - tehát még nem tulajdonosa - , de költséget nem számol el vele kapcsolatban.
Az adó alanya: A személygépkocsi hatósági nyilvántartásban szereplő tulajdonosa, több tulajdonos estében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában, pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi esetében a lízingbe vevő. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (pl. külföldi rendszámú) személygépkocsi esetében az a személy vagy szervezet kötelezett az adó fizetésére, aki (amely) a személygépkocsi után költséget számol el.
Az adókötelezettség keletkezése: Az új szabályozás kimerítő rendelkezéseket tartalmaz az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére vonatkozóan, figyelemmel arra, hogy az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyben az adókötelezettség fennáll. Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló, a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap első napjával kezdődik, s a tulajdonos tulajdonából való kikerülés hónapjának utolsó napjáig tart. A magánszemély tulajdonos adókötelezettsége - főszabály szerint - azon hónap első napjától kezdődik, melyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számol el.
Ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után nem tulajdonos (lízingbe vevő) számol el költséget, hanem - a gépjárművet ellenérték fejében nem magánszemélynek adja használatba, - akkor a jármű átengedését követő hónap első napjától, - ingyenesen vagy más magánszemélynek ellenérték fejében adja - használatba, akkor a költség elszámolásának hónapját követő hónap első napjától áll fenn az adókötelezettség.
Ha a magánszemély személygépkocsijával kapcsolatban nem a tulajdonos (lízingbe vevő) számol el költséget, akkor erről a használó őt írásban, a költség elszámolásának időpontját követő 8 napon belül értesíteni köteles. Ha a használó értesítési kötelezettségét elmulasztotta, akkor az adó megfizetésének kötelezettsége őt, és nem a gépkocsi tulajdonosát terheli.
Költség elszámolásának időpontja: A magánszemély költség-elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről a bizonylatot kiállították, illetve amely napon az útnyilvántartásba a személygépkocsi használatával kapcsolatban bejegyeztek.
Értékcsökkenési leírás elszámolásának időpontja átalány jellegű elszámolás esetén a használatba vétel napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig minden hónap első napja. Ugyanígy a hónap első napján kell a költséget elszámoltnak tekinteni az 500 kmes útátalány elszámolása esetén is.
Az adókötelezettség megszűnése: A nem magánszemély tulajdonos adókötelezettsége a személygépkocsi elidegenítése, a lízingbe vevő kötelezettsége a személygépkocsi visszaadása hónapjának utolsó napján szűnik meg. A magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő, illetve külföldi rendszámú személygépkocsi után a költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben már elszámolni nem szándékozó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számol el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. elszámolni.
Az adó mértéke: Az adó mértéke a személygépkocsi hajtómotorjának hengerűrtartalma alapján differenciált, havi tételes összegben kerül megállapításra.
- 1600cm3-ig 7.000 Ft, 1600cm3-től 15.000 Ft.
Mentesség: A cégautó - adó kötelezettségére vonatkozó új rendelkezések - átvéve a korábbi szabályozás egyes elemeit - menteséget biztosítanak: - a megkülönböztető jelzést használó, - az egyház, karitatív szervezet által alapfeladatai ellátásához használt, - a gépjármű-kereskedő által továbbértékesítési céllal beszerzett, - a halott szállításra szolgáló, - a betegségmegelőző, gyógyító, szociális céllal, egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület kizárólag és igazolhatóan (SZMSZ) súlyosan fogyatékos személyek szállítására üzemeltet, - a háziorvosi ellátásához szükséges, illetve az egészségügyi álligazgatási szerv által betegségmegelőző, gyógyító, közegészségügyi, járvány ügyi egészségvédelmi alapfeladatai ellátása érdekében üzemeltett személygépkocsikra.
A kétszeres adózatás kizárása: A törvény lehetővé teszi az adóalany által megfizetett gépjárműadó levonását a cégautó-adóból, méghozzá negyedéven belül azon hónapokban, amikor a cégautó adó és a gépjárműadó utáni kötelezettség egyaránt fennállt.
Bevallás, befizetés: Az adót önadózással kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, azaz negyedévente - a negyedévet követő hó 20-áig - az adót bevallani, s megfizetni. Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte. Kérjük, a változásokat szíveskedjenek betartani. Együttműködésüket köszönjük Békéscsaba, 2009. január 19. + APEH ellenőrzési és bírságolási tájékoztató (Kattintson ide a tájékoztató eléréséhez) APEH és beruházási adókedvezmények 2008.03.27 Az APEH az ellenőrzések során egyre nagyobb figyelmet fordít a beruházási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételek teljesítésének ellenőrzésére - figyelmeztet a PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírlevelében. Beruházási adókedvezményt azok a társaságok érvényesíthetnek, amelyek legalább 3 vagy 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházást (jogszerző beruházást) valósítottak meg Magyarországon. Azon épület- és gépberuházás minősül ilyen beruházásnak, amelyet termék előállításához használnak és az üzemeltetés költsége a termék közvetlen költségei között megjelenik. Az adóhatóság értelmezése szerint e feltétel azt jelenti, hogy a jogszerző beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközök teljes bekerülési értéke megjelenik az előállított termék közvetlen önköltségében. A PwC tapasztalatai szerint az APEH vizsgálata során külön figyelmet fordít arra, hogy a társaság önköltségszámítási szabályzatában vagy más számviteli dokumentumban megtalálható-e a jogszerző beruházás értékének meghatározásakor figyelembe vett eszközök értékcsökkenése. Magyarország uniós csatlakozása után az összes adókedvezményt át kellett alakítani az Európai Unió versenytilalmi követelményeinek megfelelően. A társasági adó alapján az adózó által igénybe vett beruházási adókedvezmény és a 2003-tól megítélt más állami támogatás (iparűzési adó kedvezmény és egyéb állami támogatás) jelenértékének összege nem haladhatja meg a 2005. december 31-éig üzembe helyezett egyes eszközök és más költségek jelenértékének meghatározott támogatási intenzitással számított összegét (a támogatási keretösszeget). Az APEH - a beruházási volumentől függetlenül - minden esetben kéri az adózó által igénybe vehető beruházási adókedvezmény összegének, valamint a még rendelkezésre álló, eddig fel nem használt támogatási keretösszegnek a pontos, számszerű meghatározását - mutat rá az adóhatóság gyakorlatára a PwC.
Irodaavató/ügyféltalálkozó 2008.02.29 Február utolsó napjára, új irodánk elkészültének örömére meghívtuk minden ügyfelünket nemcsak egy kis közös ünneplésre, hanem azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy egymással is jobban megismerkedhessenek, kicserélhessék tapasztalataikat. Reméljük, az esemény nem csupán néhány kellemes órát jelentett mindnyájunk számára, hanem sokak számára hasznosnak is bizonyult. Szeretnénk hagyományt teremteni és évente hasonló összejövetelekkel gazdagítani úgy partnereink, mint társaságunk életét. Köszönjük mindenkinek, aki megtisztelt jelenlétével bennünket, visszavárjuk őket a következő alkalommal is. Az irodaavatón készült képeket a KÉPGALÉRIÁ-ban nézhetik meg, a kezdőlap oldalsávjában a megfelelő linkre kattintva, vagy katt ide. Adóellenőrzés 2008 2008-02-20 Az APEH ma tette közzé a 2008. évre vonatkozó ellenőrzési irányelveit, amelyek többek között az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, továbbá a legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra figyelemmel szabályozzák az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét. A főbb ellenőrzési területek közé tartozik az idei évben többek között a kereskedelem, a véndéglátás, a húsfeldolgozó-ipar és a gabona-vertikum. Az APEH az idei évben tovább folytatja a feketegazdaság kifehérítését célzó intézkedéscsomagját. Új, törvényadta lehetőség és egyben kötelezettség, hogy az adóhatóság kockázatelemzéssel kiválasztja a jogelőd nélkül újonnan alakuló vállalkozások húsz százalékát, amelyeket ellenőrzési körébe von. Másik friss jogszabályi lehetőség a jövedelem- (nyereség)minimum alatt vallók ellenőrzése.
Szintén tovább folytatja az adóhivatal a feketefoglalkoztatás visszaszorítására irányuló ellenőrzéseit, csakúgy, mint a magánszemélyek vagyongyarapodásának vizsgálatát, közölte Szikora János APEH-elnök keddi sajtótájékoztatóján. A fentieken kívül ugyancsak kiemelt figyelmet fordítanak a bevallási kötelezettségüket rendszeresen elmulasztó adózókra, valamint a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak ellenőrzésére. Mivel az új törvényeknek köszönhetően számottevően egyszerűsödött a cégalapítás, és ezzel együtt nőtt a jogtalan előnyökre pályázók köre, az adóhatóság fokozottan vizsgálja a vezető tisztségviselők adózói életútját is. Több félnivalójuknak lesz tehát azoknak, akik már csődbe vittek néhány vállalatot.
Tevékenységi körökre lebontva, az előző év tapasztalati alapján az adóhivatal nagy figyelmet szentel a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet végző vállalkozások bevételi- és költségelszámolási vizsgálatára. A húsfeldolgozó ágazat, valamit a baromfifeldolgozó, - termelő és -értékesítő vállalatok is biztos számíthatnak ellenőrzésekre. Miután rohamos mértékben előretört az e-kereskedelem, itt is kiemelt vizsgálatok lesznek az idén, akárcsak a számítástechnikai alkatrészek forgalmazóinál vagy éppen a gabonavertikumban. Fokozott ellenőrzések három területen, nevezetesen a gépjármű-kereskedelemben, az információtechnológiai szaktanácsadás és az egyéb információtechnológiai szolgáltatások terén működő vállalkozásoknál, továbbá az egészségügyi ellátással foglalkozóknál várhatók.
Nagy figyelmet fordít az APEH a 2006-ban bevezetett új adónemekkel (különadó, hitelintézeti járadék) kapcsolatos adókötelezettségek vizsgálatára, akárcsak a lánc-számlázásokra, valamint az országhatáron belüli és az azon túlnyúló körbeszámlázásos ügyletekre, értékesítési láncolatokra.
Nem hanyagolható el továbbá a magánszemélyek adókedvezményi feltételeinek érvényesülése - hangsúlyozta az APEH elnöke -, mint ahogy az illetékkötelezettségek és a szerencsejátékokhoz fűződő kötelezettségek teljesítése sem.
S mit tehetünk akkor, ha kétségünk támad affelől, hogy valóban az adóhatóság revizoraival állunk szemben? Ebben az esetben kérjük el az ellenőr megbízólevelét és szolgálati igazolványát. További könnyítés, hogy február 25-től magától az adóhatóságtól is megkérdezhetjük telefonon, hogy tényleg minket pécéztek-e ki az adóellenőrök vagy esetleg csúnya átverés áldozatai vagyunk, mint ahogy erre sajnálatos módon már volt példa. Nemsokára ez a szolgáltatás az interneten keresztül is elérhető lesz. (mfor.hu) Adófeltöltés! 2007.12-16 Forrás: Világgazdaság online Az evás egyéni vállalkozók és társas vállalkozások, valamint a társasági adót, különadót és/vagy hitelintézeti járadékot fizető cégek csütörtökig kötelesek kiegészíteni az év folyamán befizetett előleget a fizetendő adó várható összegére. Érdemes alaposan kiszámítani az adó teljes évi összegét, amennyiben ugyanis az előleg december 20-a után sem éri el a fizetendő adó legalább 90 százalékát, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a különbözet után maximum 20 százalékos mulasztási bírságot róhat ki. A társasági adónál az előleg befizetését be is kell vallani, míg a különadó és a hitelintézeti járadék esetében erre nincs szükség. Az utóbbi két közteher éves összegének megfizetése alól viszont nem mentesülnek azok az adózók, akik nem kötelesek feltölteni a társasági adó éves keretét (lásd táblázatunkat). Szintén csütörtökig van lehetőség arra, hogy a feltételeknek megfelelő adózók 2008-ra bejelentkezzenek az eva hatálya alá. Azoknak, akik már eddig is „eváztak”, nem kell megújítani bejelentkezésüket. Akik pedig az idén még az eva szerint tettek eleget adófizetési kötelezettségüknek, jövőre azonban már nem kívánnak élni e lehetőséggel, szintén december 20-ig jelezhetik e szándékukat az APEH-nál. Ezután azonban négy éven keresztül nem térhetnek vissza az eva szerinti adófizetésre. Jövőre jelentősen módosulnak az áfával kapcsolatos szabályok is, hiszen január 1-jével lép hatályba az új áfatörvény. E szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany végezhet, vagyis az adószámmal nem rendelkező őstermelők is kötelesek lesznek regisztráltatni magukat az APEH-nál. Ezzel párhuzamosan megszűnik az a mentesség is, amely szerint az 500 ezer forintot meg nem haladó értékesítésig számított bevétel után nem kell bizonylatot kiállítani. Az őstermelő akkor is köteles adószámot igényelni, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító értékesítéseket végez. Ha viszont emellett nem áfaalany vevők, többek között magánszemélyek részére is ad el termékeket, ezekre az ügyletekre – 5 millió forintos értékhatárig – kérhet alanyi adómentességet. Ilyen minőségében az adózó sem az áfa megfizetésére, sem annak bevallására nem köteles, ugyanakkor nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására sem. Emellett azonban számlát és nyugtát így is köteles kiállítani, ezeken azonban nem szerepelhet az áfa mértéke. Az áfával kapcsolatosan fontos megemlíteni azt is, hogy ha a korábbi áfanyilatkozathoz képest bármilyen változás következik be az adózó áfafizetési kötelezettségében, a nyilatkozatot a 2008-as évre ismételten be kell nyújtani, és azon valamennyi rovatot ki kell tölteni. Fizetésemelés helyett adómentes juttatások 2007.11.05 Forrás: Világgazdaság online A mobiltelefon, a vállalati autó és az étkezési hozzájárulás a leggyakoribb fix juttatás a hazai cégeknél. (...) Egy év alatt ötszörösére nőtt az üdülési csekket biztosító cégek köre és háromszorosára az élet- és rokkantbiztosítást nyújtók száma. Az előbbi látványos változását a kibővült felhasználhatóság és az adómentes értékhatár megnövelése (a minimálbérig adómentes, tehát idén 65 500 Ft-ig) okozta. A béren kívüli juttatási rendszer (cafeteria) kialakításakor a hazai vállalatok legfontosabb szempontja , hogy a rendszer támogassa a cég és a munkavállalók kölcsönös érdekeit, illetve a rendszert alkotó elemekhez adókedvezmények társuljanak. Éppen ezért az adóváltozásokkal automatikusan jár a cafeteriák módosítása is. A megszorító intézkedések illetve a járulékok emelésének hatására egyre több cég igyekszik juttatásokkal kiegészíteni a dolgozók bérét, sokszor akár a fizetésemelés helyett. Egy friss, a Hewitt által végzett kutatásban résztvevő 80 vállalat, melyeknek átlagos árbevétele 7,4 milliárd forint, átlagos létszáma 100 fő, egyharmada a a cafeteria rendszer keretein belül nyújtja béren kívüli juttatásait, vagyis a dolgozók e palettából egy bizonyos keretösszegig szabadon választhatnak. A felhasználható összeg meglehetősen széles skálán mozog. 2007-ben 120-450 ezer forint között volt. A társaságok 36%-nál az éves keret szervezeti szintenként változik: a menedzsereké általában 60 %-kal több mint a beosztottaké. A legnépszerűbb juttatások fele utalványalapú, a ranglista élén a már említett üdülési csekk áll, de az étkezési hozzájárulás (főleg a hideg), az iskolakezdési támogatás, a különböző ajándékutalványok is népszerrűek. (...) Az idei év nagy slágere a számítógép és internethasználat támogatása volt. Míg a lakástámogatások mértéke csökkent, az albérleté háromszor népszerűbb, mint tavaly. A cafeteria rendszerek különlegessége, hogy a a kutatásban megkérdezettek több mint egytízede extra szabadságot is nyújt juttatásként a dolgozóknak, sőt részvényvásárlási opciót is. Igaz, ez utóbbi csak a jelentős nyereséget produkáló cégek juttatási elemei között jelenik meg. A cégek ugyanakkor érvágásként élték meg az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulások szigorítását (2006-ban az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárbavaló céges befizetés minimálbérig, azaz 62 500 forintig volt adómentes, csakúgy mint az egészség- vagy önsegélyező pénztári hozzájárulás), ettől az évtől a nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén csak a minimálbér feléig - az időközben megemelkedett minimálbér miatt havi 32 750 forintig - adómentes. A másik két esetben a megváltozott minimálbérnek csupán a 20%ig lehet mentesülni az szja alól, így az eddigi 130%os limit 70%-ra apadt. A felhasználási lehetőségek változása miatt jelentősen visszaesett az egészségpénztári hozzájárulások mértéke. Míg korábban azt a minimálbér teljes összegéig lehetett igényelni, mára a keret annak 20%-ra csökkent.Tavaly óta nem lehet már sporteszközökre sem fordítani, s az év közepétől a wellness szolgáltatások is kikerültek a csomagból. Igaz, egészségpénztári hozzájárulást a cégek közel háromnegyede nyújtja még mindig választható béren kívüli juttatásként, ám a Hewitt prognózisa szerint az arány csökkenni fog.(...) Péntekig fizetni kell az eva-t 2007.10.11 Forrás: MNO Egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) a második negyedév után júliusban 33,4 milliárd forint, az első hét hónapban 71,5 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A Pénzügyminisztérium legfrissebb részletes államháztartási adatai szerint augusztusban további 1,8 milliárd forintot utaltak át a vállalkozók, illetve vállalkozások, így augusztus végére a költségvetésnek összesen 73,3 milliárd forint bevétele keletkezett az evából. Amennyiben a harmadik negyedév adóbevétel megközelíti a második negyedévit, akkor az eva befizetések összege 30-35 milliárd forint közé eshet. A 2007. évi költségvetésben 168,2 milliárd forint egyszerűsített vállalkozói adóval számol a Pénzügyminisztérium, szemben a 2006-ban elkönyvelt 143,1 milliárd forinttal. Az eva 2003-ban indult Magyarországon, az indulás évében 31 milliárd forint, 2004-ben 67 milliárd, 2005-ben 91,4 milliárd forint folyt be a költségvetésbe eva formájában. Az adókulcs 2006 októberéig 15 százalék volt, azóta 25 százalék.
| 
